2011. február 10., csütörtök

Szerelmetes versek 2. rész

Szereted őt tiszta szívvel,
szereted őt minden éjjel.
Hiányzik, ha nincs melletted.
Olyan neked, mint egy drága ékszer.



Mikor kettesben vagytok,
a szenvedélyes szerelem felülemelkedik.
Minden másról megfeledkeztek,
s csak egymásnak éltek.
Nincsenek korlátok,
amik megállítanának titeket.
A fokozó vágy égeti testetek,
s ez éltet benneteket.
Csókja egyszerre éget s mámorít.
Lélegzetvisszafojtva vártál már erre a pillanatra.
Gyengéden ölelt, kezével simogatott,
miközben megígérte: örökre szeretni fog.


Álmodoztál az igaziról,
aki eljön érted fehér lovon.
Rávársz már évek óta,
s közben hagytad,
hogy elmenjen feletted az idő vasfoga.
Mikor az álomból felébredtél,
rájöttél sosem történt meg a csoda.
Szomorúan vetted tudomásul,
hogy nincs melletted senki.
De mintha csak későn érő kívánság lett volna,
életedbe a szerelem betoppant.


Szerelemtől ég a lelked,
szenvedélytől heves a szíved.
Karjaidban tartod kit szeretsz.
Felemészted szerelmeddel.
Kéjes vágyak törnek elő,
ajkaiddal érinted őt.
Féltve simítod végig porcelán testét,
mely törékenyen hajol meg akaratod előtt.
Heves lényetek szerelmesen forr össze,
még az égiek is irigykedve nézik boldogságotok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése