2011. november 19., szombat

Melody poems 8. rész




Oly bűnös a lélek, nincs ki eltemesse.
Pedig senki nem hullat már érte könnyet.
Senki nem törli le porát az emlékeknek.
Midőn az idő egyre csak a maga táncát járja.
A lélek egyre fáradtabb.
A világ egyre csak változik.
Számára mégis a változatlanság festményét tükrözi.
Egyetlen élő ember nem veszi már észre, hogy egy bolyongó lélek várakozik.
Várakozik, hogy végre eljusson arra a helyre, ahol a megváltást bocsátatik.
Miközben látja miként tűnnek el szerettei.
Őmaga haloványan, de éli röghöz kötött életét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése