Könnycsepp homályosítja gyönyörű szemeid.
Szomorúság dalát énekli szíved.
Lelked a múlt fogságában raboskodva várja ítéletét.
Szerelmed kinek hűséget esküdtél elhagyott téged.
Megsebzett mikor szerelmed érte égett.
Elrabolta tőled az egyetlen reményed.
S most is ég benned e szerelem kiölhetetlen lángja.
Reményed, hogy egyszer visszakapod őt örökké elkísér.
Addig szíved örök rabláncban vívódik.
S e szerelem csak akkor múlik el, ha megöregedvén a halál ragad el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése