A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mosolyod. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mosolyod. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. szeptember 29., csütörtök

A szívében őriz téged

A mosolyod az egyetlen,
ami megmaradt neki belőled.
Az érintésed elhalványult az idők folyamán.
Sokáig reménykedett,
hogy visszatérsz hozzá.
Az évek egyre csak teltek.
S tudta,
hogy már csak emlék vagy.
A szívében őriz téged,
de már továbblépett.

2016.07.28., csütörtök

2016. június 8., szerda

Mint egy kísértet

Utamat jártam a világban,
hogy elfelejtselek téged.
De bármerre mentem,
mindig ott voltál velem.
Nem könnyű feledni arcod,
szemed,
mosolyod.
Lényed örökké velem lehet,
mint egy kísértet.

2016.06.07., kedd

2016. január 18., hétfő

Hazugság lett volna?

Hazugság lett volna, mit mondtál az érzéseiddel kapcsolatban?
Felelj nekem, kérlek!
Ne tedd ezt velem!
Ne tedd nehezebbé!
Szeretlek téged.
Mégsem hiszel nekem.
Mondd miért...?
Miért változtál meg felém?
Nem szeretnél?
Akkor miért harcoltál, hogy a barátnőd legyek?
Miért tetted a szépet?
Miért kerestél?
Miért hívtál?
Nem értem.
Nem értelek.
Hazugság lett volna a mosolyod?
Amikor rám néztél, szívem hevesen dobogott.
Hazugság lett volna szemed fénye?
Amikor szerelmet vallottál, repestem az örömtől.
Hazugság lett volna csókod?
Amikor egymást öleltük, tudtuk, mit akar a másik.
Veled lenni, ezt akartam s akarom.
De ha te nem akarod, mit tegyek?
Mit tegyek, hogy ismét rám tekints?
Mit tegyek, hogy beszélj hozzám?
Mit tegyek, hogy ne felejts el engem s szeress?
Szeress, mint a kezdetekkor.
Ölelj, mint aki nem akar elengedni.
Csókolj, hogy még a szám is belesajogjon.
Szeress, hogy szerethesselek.

2015.12.18., péntek

2014. február 28., péntek

Érzelmek viharában 25. rész

Érzelmek viharában


Amint fel kel a Nap,
arcod is felderül.
Mosolyod,
mint a szivárvány.
Nevetésed,
mint egy énekesmadár.
Minden percet úgy töltesz,
hogy boldogságod arannyá válhatna.
Nem vesztegetsz el semmit az idődből,
mert számodra nincs is idő.


2014. február 17.
hétfő

2011. november 19., szombat

Melody poems 13. rész




Az éj sötétjében felbukkan a telihold ragyogó fénye.
Arcodat látni vélem benne.
Mosolyod semmit sem változott mióta elmentél.
Halhatatlanná lettél.
Még hallom, ahogy azt mondod: szeretsz!
De már nem érezhetem közelséged.
A bánat egyre csak elemészt engem.
Könnyeim sem hullnak már érted.

2010. augusztus 26., csütörtök