Holdfény világítja meg az óceán kéklő egét,
habjainak lágysága simítja ki a homok ráncait.
Csillagösvény szántja végig az eget,
szikrázó mosollyal tekintenek reánk.
***
Üzeneteket hagyunk egymásnak a hajnali fény első sugarával,
szerelmünket írjuk le pár sorba s csókkal pecsételjük azt.
***
A világ bármely részén is legyél,
én mindig gondolok rád.
Nincs azaz idő,
mely meggátolna benne.
Érezlek téged,
minden mozdulatod.
S ha felnézek az égre,
tudom te is rám gondolsz.
***
Messze földön tőlem távol vagy,
mindketten más világhoz tartozunk,
de mindketten ugyanazt akarjuk.
Egymást.
***
Ölellek kedvesen,
szeretlek hevesen.
Ölellek bátortalanul,
szeretlek érdemtelenül.
Ölellek forrón,
szeretlek mohón.
Ölellek félelemmel,
szeretlek kétségbeesetten.
***
Szeretlek titokban,
szeretlek míg élek.
Szeretlek kitartóan,
szeretlek fájdalmasan.
Szeretlek,
míg világ a világ.
Szeretlek éltemben s holtamban.
Szeretlek,
míg karomban tarthatlak.
***
Egy gyémántgyűrű maradt utánad csak,
fénye eltompult,
ahogy szerelmed is homályba fordult.
Az ujjamon hordom továbbra is,
hogy emlékeztessem magam bukásodra.
***
Elhalmoztál ajándékokkal:
gyémánttal,
arannyal,
brilliánssal.
De egyetlen dolgot hiába kértem tőled,
azt nem adtad nekem.
És az nem más,
mint a szíved.
