Egymás összeillő darabjai

 Évek teltek el, hogy megismertük egymást.

Voltak rossz s jó napok.

Ígéretes időzítések.

Hiába vártalak érzések.

Elfeledett ígéretek.

Hatalmas meglepetések.

Évek teltek el, hogy megismertük egymást.

Sosem engedtük kialudni a lángot.

A szerelem ott ég bennünk.

Vigyázunk egymásra.

Kiegészítjük a másikat.

Évek teltek el, hogy megismertük egymást.

Láthatatlan erő kötött össze minket.

Feledhetetlen élmények.

Kimerítő beszélgetések.

Jóleső ölelések.

Kiengesztelő csókok.

Fáradhatatlan örömök.

Boldogságos pillanatok.

Heves szócsaták.

Könnyek s bánat.

Öröm s nevetés.

Egymás ellentétei.

Egymás erősségei.

Egymás gyengeségei.

Egymás összeillő darabjai.

Christin Dor

2024. január 18., csütörtök 19:52

Ihletet adó dal:

https://youtu.be/PgO8BnqJDXk?si=rhtFgMGDft4EAMVx

Mindig vársz rám s én mindig várok rád

 Ott állok a zongora mellett,

s miközben elhallgatom édes dallamát,

a kinti világot látom,

melyben megismertelek téged.

Ott ültél a lépcsőkorlátnál.

Úgy tűnt, semmi sem érdekel a világon.

Mindenki rajongott érted.

Voltak, akik féltékenyen néztek rád.

Szemedbe sütött a nap,

hunyorítottál,

ujjaiddal beletúrtál hullámos hajadba,

majd feltekintettél rám.

Mintha megérezted volna,

hogy nézlek,

s utána mindig arra vágytam,

hogy lássam átható tekinteted.

Mintha megérezted volna,

hogy többet szeretnék tőled,

mint pillantásokat lopni.

Az átható tekinteted az oka.

S szívem rabul esett.

Megismertelek egy olyan világban,

ahol mindketten más úton haladtunk.

Megismertelek egy olyan világban,

ahol mindkettőnknek szüksége volt a másikra.

Megismertelek s már nem akarlak elereszteni.

S te mindig ott vársz rám a lépcsőkorlátnál zsebre dugott kézzel,

fellengzős mosollyal,

szikrázó szempárral,

tele őszinte szerelemmel,

amire mindig is vágytam.

S én mindig arra várok,

hogy ott legyek a karjaidban,

átöleljelek,

s szebbé tegyem az életünk minden egyes pillanatát.

Christin Dor

2024. január 18., csütörtök 19:41

Ihletet adó dal:

https://youtu.be/PgO8BnqJDXk?si=M_Ft3DuSrF-M8gnQ 

Kezdetben

 Kezdetben nem hittem neked.

Minden szépet s jót ígértél.

Ez túlmutatott mindenen.

Mégis imponált.

Tudni akartam meddig tartasz ki.

Ezért is hagytalak őrlődni.

De magam is őrlődtem.

Hisz tudtam, hogy nem tudok neked ellenállni.

Kezdetben azt reméltem, hogy örökké tart.

Minden szép és jó volt.

Túlmutatott az álmokon is.

Mégsem tartottunk ki egymás mellett.

Inkább csak őrlődtünk a másik mellett.

Tudtuk, hogy eljött az idő, mert nem minden tart örökké.

S inkább elengedtük egymást minden szó nélkül.

Christin Dor

2024. január 18., csütörtök 19:32

Ihletet adó dal:

https://youtu.be/PgO8BnqJDXk?si=M_Ft3DuSrF-M8gnQ

Mintha megszűnt volna minden

Elengedted kezem.

Hiába próbáltalak elérni.

Ahogy elhagytál, minden összetört.

Ahogy hátat fordítottál, úgy záródott be utánad az élet.

Mintha megszűnt volna minden.

Amíg fogtad kezem, szívem is hevesebben vert.

Amíg elértelek, sosem éreztem magam egyedül.

Amíg mellettem voltál, az élet virágzott körülöttem.

Mintha megszűnt volna minden.

Elengedted kezem s nem talállak.

Hiába akarlak megtalálni, elérhetetlenné váltál.

Keresem a kiutat, hogy megnyílj nekem.

Mintha megszűnt volna minden.

Amíg fogtad kezem, biztonságban éreztem magam.

Amíg elértelek, tudtam, hogy mindig velem vagy.

Amíg mellettem voltál, az élet virágzott körülöttem.

Mintha megszűnt volna minden.

S te már nem vagy velem.

Christin Dor

2024. január 18., csütörtök 19:25

Ihletet adó dal:

https://youtu.be/PgO8BnqJDXk?si=M_Ft3DuSrF-M8gnQ

Szemed tükrében...

 Szemed tükrében elveszve merülök.

Lelked mélyén megpihenek.

Szíved ritmusában érzem a sajátom.

Érintésed biztonságában élem mindennapjaim.

Szemed tükrében rég megtalált szerelem.

Lelked mélyén felhevült vágyak.

Szíved ritmusában néma vallomások.

Érintésed biztonságában elfeledett érzések bontakoznak.

Elmerülök érzelmeink világában.

Megpihenek karjaidban.

Vágyainknak élünk minden egyes nap.

Elfeledett érzések élednek újra s újra.

Mindezt veled.

Együtt.

Mindig.

Örökké.

Christin Dor

2024. január 17., szerda 21:05

Ihletet adó dal:

https://youtu.be/zOEISgh7k_g?si=iT5IwPOD0pqc3pXW

Ölelj magadhoz

 Ölelj magadhoz, s csak engedd, hogy szíved hangját hallhassam.

Ölelj magadhoz, s csak engedd, hogy érezzem az erőt, mi megérint.

Ölelj magadhoz, s csak engedd, hogy veled legyek egy pillanatig.

Engedd, hogy melletted legyek, s halljam szíved ritmusát.

Engedd, hogy megérintselek, s érezzem, hogy vagy nekem.

Engedd, hogy ölelhesselek egyetlen pillanatig, hogy tudjam, még hozzád tartozom.

Ölelj s engedj.

Engedj s ölelj.

Hallani téged.

Megérinteni téged.

Melletted lenni.

Csak egy pillanatig.

Vagy egy örökkévalóságig.

Ölelj magadhoz.

Christin Dor

2024. január 17., szerda 20:48

Ihletet adó dal:

https://youtu.be/zOEISgh7k_g?si=iT5IwPOD0pqc3pXW

Ha én írhattam volna...

 Mindent újrakezdenék.

Mindent másképp tennék.

De megérné?

Téged elveszíteni fájdalmas dolog volt.

Mással látni még inkább.

Düh és féltékenység mardosott.

Bűntudat és értetlenség sodort.

Ki voltam én neked?

Ki voltál te nekem?

Miért történt másképp, mint ahogy szerettem volna?

Mert így volt megírva?

Ha én írhattam volna...

De mégis hogy végződne?

Talán sehogy.

Hisz, ami nem jött el, ami nem történt meg, nem íródhatott tovább.

Lehet számtalan leírás arról, hogy miképp végződhetett volna.

Lehet számtalan elképzelés mindarról, ami csak álom maradhatott.

Annak mégis örültem, hogy egy rövid ideig úgy éreztem,

te vagy az, aki az életem része lehet.

A felismerés, mégha nem azonnal, de segített túljutni.

És csak egy jó érzés maradt bennem.

Jó volt hozzád tartozni.

Valakihez, aki számított nekem.

Akire felnéztem.

Aki megdobogtatta a szívem.

Aki szárnyaló-csapkodó lepkéket keltett bennem.

Akiért reménykedtem.

Akihez rosszul közelítettem.

Akitől titkolózni kellett volna az érzéseimet.

Akit csak csodálni kellett volna tovább némán, csendben,

és hagyni, hogy mással legyél boldog.

Ennyi kellett volna csupán.

Christin Dor

2024. január 17., szerda 20:38

Ihletet adó dal:

https://youtu.be/zOEISgh7k_g?si=iT5IwPOD0pqc3pXW

Azon az esős estén

 Eljöttél azon az esős estén.

Távol tőlem álltál, mégis láttam az arcodon legördülő könnycseppet.

Tudtam, hogy miért vagy itt, mégsem szóltam semmit.

Utoljára belenéztem sötét szemeidbe.

Némán búcsúztunk egymástól, miközben láthatatlanul szorítottalak magamhoz.

Miért nem szóltunk egymáshoz?

Miért nem mondtunk semmit?

Nem voltak szavak.

Már nem.

Hisz nem tartoztunk már egymáshoz.

Mikor megfordultál, kinyúltam feléd, de bénultam néztem végig ahogy távozol.

Utánad rohanhattam volna, mégsem tettem.

Hátat fordítottam az érzéseimnek, mindannak, amit érted éreztem.

Könnyeim az esőcseppekkel némán lehullottak egy érintetlen helyre.

Lépteim nyoma mellett már a tied halványodni látszott.

Múltunk végleg lezárult.

Mégis fáj, hogy nem vagyunk többé egymás mellett.

Fáj, hogy nem mondtuk ki mindazt, mit lehetett volna.

Mégis boldogan tekintek vissza azon időkre,

mikor az esőszemek között egymásra találtunk egy távoli estén.

Christin Dor

2024. január 17., szerda 20:24

Ihletet adó dal:

https://youtu.be/zOEISgh7k_g?si=iT5IwPOD0pqc3pXW