2016. május 16., hétfő

Harcolj

Harcolj a szerelmedért,
még talán nem késő.
Talán van még remény.
S ha mégsem,
akkor engedd őt el.
Ne szenvedj.
Fogadd el.
S ha mégis megbocsát,
ne feledd,
több esélyed már nem lesz.

2016.05.16., hétfő

Emlékszel még

Emlékszel még milyen volt vele.
Minden pillanata tisztán csillan fel.
Szíved rejtekén őrzöd szavai mélységét.
Magad előtt látod mosolyának kedvességét.
- "Mégis miért hagyott el?" - teszed fel a kérdést magadnak.
- "Mikor oly egyedül érzem magam nélküle?"
S ezért mindent megteszel, hogy visszaszerezd.
Mert bízol benne, hogy még mindig szeret téged.

2016.05.16., hétfő

Zuhanok

Zuhanok.
Egyre csak zuhanok.
Egyre mélyre.
Senki sincs, aki megállítson.
Senki sincs, aki kezét nyújtaná felém.
Zuhanok.
Egyre csak zuhanok.
Egyre mélyre.
Sötétségbe.
Kietlen világba.
Fénytelen pont felé.
Zuhanok.
Magam sem tudom hova.
Magam sem tudom meddig.
Meddig tart ez az állapot?
Zuhanok.
Világok között.
Levegőben.
Víznek rejtett mélyére.
Egyre csak zuhanok,
s hirtelen a sötétségből fény tör elő.
Szédítő magasságokba lök.
A levegő akadozva áramlik.
Majd lebegek.
Hangtalanul.
A fény körülvesz.
Elnyel.
Újraéleszt.
Újra élek.
Felfoghatatlanul.
Elmerengve nézek ki a fejemből.
Tudom, hogy megtörtént.
Tudom, hogy valaki a kezét nyújtotta felém.
Már nem zuhanok.
Már magam vagyok.
Nincs mitől félnem.
Már nem zuhanok tovább.

2016.05.05., csütörtök

Elég volt

Belefáradtál az örökös hazugságba.
Kimerít az ellenségeskedés.
Bekebelez a rosszindulat.
Ellehetetlenít mások pletykálkodása,
gúnyolódása,
a minden napos problémák hajkurászása.
S egyszer csak elég volt.
Mindaz, amit eddig tapasztaltál,
széttéped,
kitörlöd,
elásod,
érdektelenné válik számodra.
Ne törődj mások kíváncsiságával.
Ne foglalkozz a mindig felbukkanó múlttal.
Ne irigyelj olyanokat,
akikhez mindig mérted magad.
Engedd el a dolgokat.
Engedd el a rosszat.
Engedd be a jót.
S azzá válsz, ami mindig is szerettél volna lenni:
egy magabiztos,
sugárzó,
odaadó lény,
aki minden percben boldog s mosolyog.

2016.05.05., csütörtök

2016. május 15., vasárnap

Színesre színezni a világot

Színesre színezni a világot.
Csodát látni a szivárványon is túl.
Boldogságot árasztani.
Szeretetet ölelni.
Melegséget adni.
Kinyújtani kezed,
hogy mindenkit elérj.
Örülni.
Ragyogni.
Magadban vigyorogni.
Élni.
Megélni.
Létezni.
Hogy minden színes legyen,
még a szürke is kiviruljon.

2016.05.05., csütörtök

Menni, menni...

Menni, menni... egyre távolabb, egyre messzebb.
Még akkor is, ha nincs világ vége.
Csak menni, meg se állni.
Körbetekinteni.
Magunknak érezni a világ minden szegletét.
Csak mosolyogni, még a rossz dolgokon is.
Nevetni, még akkor is, ha fájdalmas.
Csak menni, menni... egyre távolabb, egyre messzebb.

2016.05.05., csütörtök