Érzelmek viharában
Átkozott a sorsod,
életed nyomorúságos.
Szerelmet éreztél egy férfi iránt,
aki még a csillagokat is leígérte neked.
Hittél neki és már a közös életet tervezted vele.
De azon a bizonyos estén,
amikor szerelmed jeleként odaadtad magad neki,
ő kiadta az utad.
Csalódottságod nem volt elég,
szüleid kitagadtak,
egyedül maradtál.
Megtörten menekültél volna a halálba,
de néhány bandita elfogott s örömüket lelték benned.
Meztelenül,
koszosan húzódtál meg egy külvárosi pajtában.
Gyűlöleted a világ felé csak erősödött.
Lelked tiszta volt,
de bemocskolták.
Érzelmeid felhasították.
Szíved nehéz kővé vált.
Még is életben maradtál.
S hogy az élet még keményebb utat szánjon neked,
méhedben egy férfi gyermekét vártad.
Nem tudtad kié.
Nem tudtad szeretni sem.
De amint megszületett tudtad mire használod fel.
Mindent megtanítottál neki.
Gyűlöltetted vele azt az embert,
aki elárulta szerelmed.
S amint a közelébe férkőzött,
megölte kegyetlen szenvedések közepette.
Tettével akart téged felszabadítani,
de te még őt sem kímélted.
Gyűlölted a fiad is és elmondtad neki az igazat.
S ezzel együtt mindkettőtök sorsát megpecsételted.
2014. január 4.
szombat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése