Érzelmek viharában
Lassú, perzselő érintésed a Mennybe repít.
Csókjaid tüzes vasként birtokolnak.
Sóhajod bizsergeti bőröm.
Érzéki tested az enyémhez tapad.
Egyikünk sem enged.
Erőtől duzzadó.
Szorosan tartó.
Soha el nem múló szenvedéllyel.
Lelkem présbe nyomva, majd hirtelen felszabadítva.
Tekintetünk egymásba fonódva, kielégülten fekszünk egymás karjában.
Mindig így akarom.
Mindig téged akarlak.
Elcsábítva lenni.
Hozzád bújni.
Forró, lüktető tested érezni.
Soha nem mondanék le róla.
Csak téged.
Keresni foglak szüntelen.
S amikor megtalállak a vágyaink is összefonódnak.
2014. január 4.
szombat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése