Érzelmek viharában
Bűvös tekinteted mélyzölden ragyog.
Homokszínű hajad kócosan, dúsan fénylik a reggeli napfényben.
Izmos karjaiddal átölelsz, s csókjaiddal újból felfedezésre indulsz.
Dörmögő hangon suttogod nevem, ujjaid vadítják szívem.
Nincs még olyan férfi, aki így perzseli testem.
A tiéd leszek mindörökre.
2014. január 4.
szombat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése