2013. június 21., péntek

Mikor...

Mikor...

Mikor felkel a Nap,
s kisétálsz a fénybe,
ott látod őt tűzvörös fényben.
Mikor megfordul,
szeme parázslik,
kinyújtja kezét feléd.
Mikor szíved hevesen lüktet,
ő megérzi s mosolyog közben,
elérve téged átölel.
Mikor egymás szemébe pillantotok,
a szerelem köztetek fellobban,
túlhevül a szenvedélyben.
Mikor ajkad az övéhez ér,
kihagy a lélegzeted,
elveszett az oxigén.
Mikor búcsút intetek egymásnak,
nem kell sokáig várni,
mert eljő az éjszaka s vele együtt az ámulat.


2013. április 4.
csütörtök

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése