Túl szorosan öleltelek magamhoz.
Megfojtottalak az érintésemmel.
Túl közel akartam kerülni hozzád.
Rémületedben nem tudtad merre szaladjál.
Kínos, de igaz.
S miközben e sorokat írom, jót röhögök magamon,
hogy megint egy idétlen vers kerül ki a blogba.
Szóval, ott tartottam,
hogy szorosan öleltelek és kettéroppantottalak.
Ennyit arról, hogy a szerelem fájdalmat is tud okozni.
Igyekszem távolságot tartani.
De.
Mindig van egy de.
Túl közel s távol,
ezen még pörgök egy kicsit.
Rímtelen e vers,
ahogy a tény,
hogy nem úsznék át érted a túlpartra.
Vagy valami hasonló.
A sorok között ne keress kivetnivalót,
mert nem lenne értelme.
A tartalma is eltér az eddigiektől.
Valahogy nincs hangulatom mindig szerelmetes verseket írogatni.
Szólj, ha mégis vágysz az ölelésemre. :D
2023.05.20., szombat 15:09
Christin Dor
