Rímtelen e vers

 Túl szorosan öleltelek magamhoz.

Megfojtottalak az érintésemmel.

Túl közel akartam kerülni hozzád.

Rémületedben nem tudtad merre szaladjál.

Kínos, de igaz.

S miközben e sorokat írom, jót röhögök magamon,

hogy megint egy idétlen vers kerül ki a blogba.

Szóval, ott tartottam,

hogy szorosan öleltelek és kettéroppantottalak.

Ennyit arról, hogy a szerelem fájdalmat is tud okozni.

Igyekszem távolságot tartani.

De.

Mindig van egy de.

Túl közel s távol,

ezen még pörgök egy kicsit.

Rímtelen e vers,

ahogy a tény,

hogy nem úsznék át érted a túlpartra.

Vagy valami hasonló.

A sorok között ne keress kivetnivalót,

mert nem lenne értelme.

A tartalma is eltér az eddigiektől.

Valahogy nincs hangulatom mindig szerelmetes verseket írogatni.

Szólj, ha mégis vágysz az ölelésemre. :D

2023.05.20., szombat 15:09

Christin Dor