Érzelmek viharában 13. rész

Érzelmek viharában

Álmodtam egy szerelmet,

de helyette téged kaptalak.

Mintha az élet döntötte volna el,

hogy nekünk együtt kellene lenni.

S ez ellen bárhogyan küzdöttünk,

mindig egymás mellett kötöttünk ki.

2014. január 13.

hétfő

Melody poems 34. rész

Mi mindent túléltünk, küzdöttünk együtt.

Nem voltak határok s a horizont sem látszódott.

Végtelenbe nyúló esték, fel-felröppenő vallomások.

A legszebb pillanatok egy örökké valóságban.

Emlékeinkben őrizzük ezeket.

Könnyek közt emlékszünk rájuk.

Nincs mit elrejteni.

Csak tovább adni.

S utunk még most sem ért véget.

Mindig történik valami, ami szebbé varázsolja napjaink.

S mindezt úgy, hogy soha el nem válunk.