Verseim a Múzsám által 2

Elmondtad, de már túl késő.

A vallomás már nem tudta visszahozni őt.

Szíve még ugyan érted dobban,

de már nem lehet veled.

Életét elkötelezte már másnak,

s ezt megszakítani nem akarja.

Elmondtad, s ő tudja hogyan érzel,

de nem lehet már a tied ezt fogadd el.

Mert ő már elfogadta,

hogy egykor együtt voltatok,

de már vége.

ღ°•.♥.•°ღ

Folyton hazudtál neki,

s ő ezt már nem bírta tovább.

Továbblépett, nélküled éli életét.

Mindkettőtöknek fáj a szakítás,

de legbelül érzitek,

hogy így volt helyes.

S ha egy nap meg is bocsát neked,

tudd, hogy ezt tiszta szívből teszi s,

hogy már nem haragszik rád többé.

♥―♥―♥―♥

Apró szösszenetek miken összevesztek,

de mindig kibékültök.

Ha nem is mindig értetek egyet,

abban igen, hogy a szerelem mindent legyőz.

Sokáig úgy sem bírjátok ki egymás nélkül,

mert a szívetek összehúz titeket.

Enélkül pedig nem tudnátok élni sem.

*:·.*.·:*¨`*:·.*

Általad lettem gyönyörű,

s amikor a szemedbe nézek magamat látom.

Általad lettem újra szerelmes,

s ezt köszönöm,

mert így értelme van az életnek.

'♥´¯`*·.¸¸☆´¯`*·.¸¸♥

Úgy vártalak, úgy vártalak...

minden percben egyre jobban.

Néztem az időt, hol lehetsz már?

Azt hittem becsaptál, de aztán felbukkantál.

Ölelő karodba borultam s aztán elmentünk a moziba.

Mindvégig fogtuk egymás kezét,

s a film helyett is csak téged bámultalak.

Úgy vártalak, úgy vártalak...

minden percben egyre jobban.

Csókod ízét még mindig érzem,

olyan boldog vagyok melletted.

Hosszú beszélgetések,

séta a parkban,

s máris el vagyok kényeztetve.

Alig várom, hogy újra együtt legyünk,

mert igazán jó veled.

Úgy vártalak, úgy vártalak...

minden percben egyre jobban.

S örülök, hogy én lehetek az,

ki a szívedet elrabolta.