Továbbléptem
Hibát vétettem volna, mikor elmondtam neked, hogy szeretlek?
Meg kellett volna tartanom a barátságunk ahelyett, hogy gyermeki szívem követtem volna?
Hallgatnom kellett volna s akkor minden más lenne?
Nem. Jobb ez így.
Szenvedtem volna hallgatásommal.
Szenvedtem akkor is, hogy feltártam neked legféltettebb titkom.
Kimondtam, hogy szeretlek s minden megváltozott.
Hiába akartam.
Hiába harcoltam.
Nem volt elég.
Sosem lett volna elég.
Bármit is tettem, csak rosszabbá tettem a helyzetünk.
Nehezen akartam elfogadni, hogy nem kellek neked.
Éveknek kellett eltelnie, hogy megértsem, nekünk sosem lett volna értelme.
A szerelmet máshol kell keresnem.
Visszagondolva csak a barátságunkat bánom, hogy véget ért.
De megtanultam, hogy a múltat le kell zárni.
Már rég megtettem, csak most öntöm szavakba.
Mindegy ki mit gondol.
Éreztem, amit éreztem.
Tettem, amit tettem.
Továbbléptem s tudom megtalálom azt, akit szerethetek s ő is viszontszeret.
2012. november 4.
vasárnap
