Érzelmek viharában 5. rész

Érzelmek viharában

Kezedbe vetted sorsod,

s hátrahagyva fényűzést,

vagyont és családot,

a szerelmeddel egy éjszaka elszöktetek.

Napokig mentetek egyik helyről a másikra,

míg a megtakarított pénzetek el nem fogyott.

Híd alatt,

erdőben bújtatok meg,

s azt hittétek szerelmetek épp oly erős,

mint maga a szökés gondolata.

De a kitartás és az önfeláldozás nem volt elég.

Szerelmeteket egyre csak mérgezte.

Mígnem rátok találtak s egy utolsó esélyt nem kaptatok.

Bármit is éreztetek egymás iránt valami megtörte.

Feladtátok a küzdelmet,

s visszatértetek saját életetekhez.

S bár az évek telnek,

egyikőtök sem hallott a másikról és csak pokol az élete.

2014. január 4.

szombat

Az álherceg esete a hercegkisasszonnyal

Az álherceg esete a hercegkisasszonnyal

S a herceg fehér paripán jön el megmentve a sárkánytól,

s a gonosz mostohától élete párját,

kit sosem látott,

nem is beszélt vele,

csak a hírét hallotta,

hogy elkeseredett harc dúl a toronyba zárt hercegkisasszony kegyeiért.

Lopva kap hát az alkalmon a szegény legény,

magára ölti gazdája ruháit,

s még a nevét is kölcsönzi,

majd sietve felpattan Délceg hátára,

s irányt mutatva,

egyenesen a toronyhoz tart.

Kitartó küzdelem árán,

lesántultan,

kitört foggal,

s egy kis csípőficammal elér a toronyszobába,

ahol meglepetés várja.

A hirhedt hercegkisasszony,

kit sosem láttak - nem is csoda - egyszeribe az álherceg nyakába ugrik,

s meglovagolja...

s örömtáncot járva,

máris az esküvőt tervezgeti.

Az álherceg,

hogy mentse irháját,

kiveti magát az ablakon,

mire a hercegkisasszony utána veti magát,

hogy megmentse,

de a földetérés már nem volt annyira kellemes.

A sárkány és a mostoha elnézte miként zuhannak,

s érnek földet,

majd örömkönnyek közepette Halleluját énekeltek.

2012. november 30.

péntek

Kiragadott emlékek 67. rész

Ha arra vársz,

hogy életed gondtalan legyen,

csak magadra számíthatsz.

Hisz hiába állnak melletted,

ha te vagy a kulcs a célod eléréséhez.

Menj és küzdj!

Sose állj meg és sose add fel!

Ha megteszed,

sosem tudhatod meg,

hogy megérte volna a küzdelem.

2012. október 11.

csütörtök

Melody poems 32. rész

Sötétségbe temetkeztél, hogy megvédd magad a világgal szemben.

Hogy felejtésbe burkolózva elfelejtsd kit szíved egykor rabul ejtett.

Nem történt más, minthogy elhagytak ezzel is összetörve szíved.

Küzdelem helyett mégis elhagytad magad s önsajnálatba taszítottad lelked.

Kiutat egy másik szerelem adhatna neked, de még ennyire sem vagy képes.

Pedig tárt karokkal vár téged az, aki eddig is reménykedett érted.