Így kellett történnie

Minden pillanatom rólad szólt.

Minden álmomban te voltál.

Minden, ami te voltál, elmúlt már.

Csendben figyeltem, ahogy egyre távolodsz tőlem.

Csendben hagytam, hogy elmenj.

Csendben álltam üresen, könnyes szemmel.

Már nem fogjuk látni egymást.

Már nem fogunk beszélni.

Már nem érezhetem a közelséged.

S mindez elszomorít.

S mégis érzem, ennek így kellett történnie.

2017.01.31., kedd

Mindig mellettem vagy

Mindig mellettem vagy

Mikor kialszik a láng,

sötét lesz.

De ha behunyom a szemem,

te ott vagy velem.

Mikor eljön a hajnal,

az első,

amit megpillantok,

az te vagy.

Mikor azt hiszem nincs több remény,

te megfogod kezem,

hogy bátoríts.

Mikor valami elszomorít,

csak rád nézek,

s mosolygok.

Mikor egyedül vagyok,

csak rád gondolok,

s te megjelensz.

Mikor félelem járja át a testem,

te átölelsz szorosan,

s néma csókjaiddal lassan megnyugtatsz.

Mikor megbántalak,

a lelkem addig sír,

s nyughatatlan,

amíg bocsánatot nem kérek,

s te is megbocsátasz nekem.

2012. november 11.

vasárnap