Ez volt a mi szerelmünk

Egyre csak távolodunk egymástól,

már vissza se tekintünk.

Érzéseink megfagynak s elégnek.

Szívünk darabokra hullik s felgyógyul.

Mégis... hiány mardossa lelket.

Ami összekötött minket.

Egyre csak távolodunk egymástól,

már nem fogjuk egymás kezét.

Nem érezzük a másik szívverését.

Kihűlt a régi láng s félek egy új lobban fel.

Szívünk egy-egy darabja mégis megmaradt nekünk.

Emlék, mi gyönyörű s fájdalmas.

Ez volt a mi szerelmünk,

s talán kezdődik egy újabb.

2015.12.18., péntek

Egyedül nélküled

Szomorúan nézem miként leszel másé,

míg az én magányos szívem darabokra hullik,

a tied virágzik.

Ölelő karjaidba nem én vagyok,

nem én érzem illatod,

nem én csókollak szerelemmel,

nem nekem suttogod szerelmed.

Bánatom könnye hullik,

szívem fanyar,

lelkem lassan felőrli magát.

Mit tettem,

hogy nem velem vagy?

Mit vétettem,

amiért így büntet az ég?

Nélküled már nem is élek.

Elfeledtél engem.

Nekem is ezt kellene tennem.

2013. november 29.

péntek