Régi verseim 32.

Make up

Felütöm a sminkkészletet.

Ezer s ezer választék van benne.

Színkavalkád.

Egy kis púder, egy kis kontúr, piciny rúzs.

Lágy vagy erős?

Hideg vagy meleg?

Királynői pompa, vagány trendi.

Mint egy díva, már alakul.

Szűzies, kicsit flúgos.

Töröl s újrakezd.

Telik az idő, de mi ráérünk.

Ezüst, arany, bronz, mint egy porcelán.

Keleties forma, hmmm... csúcs technológia.

Vörösen izzó, sötét árnyak,

igazi démon s minden férfitekintet felfigyel ránk.

Műszempilla s műköröm.

Csábító gonoszság.

Jöhet a ruhatár!

Bájosan üdítő, tehetséges férfivadász,

félénken ragaszkodó, zavartalan diáklány.

Szoknya s nadrág?

Kivillanó boka, formás lábak, kerek popsi,

szorosan tapadva, lendületes, felcsigázva a rejtett vágyakat.

Kis cipellő, topánka, magas vagy lapos talpú?

Egy kicsit sexy, egy kicsit nőies,

vadmacska s ártatlan egy személyben.

Csábos mosoly, ringatózó csípő, fénylő ékszer,

s már készen is vagyunk.

Érzelmek hullámain 2. rész

Érzelmek hullámain

Köd előttem, köd utánam.

A szerelmet sehogyan sem találtam.

Hogy merre keressem magam sem tudom.

Csak hiszek benne, hogy egyszer megtalálom.

Ácsingózok a szerelem után,

mint majom a gyümölcs után.

Nem lelem semmiben sem örömöm.

A tudat, hogy egyedül vagyok csak elszomorít.

De amíg van bennem remény,

addig reménykedve nézek a Nap felé.

Úgy kellesz nekem, mint kutyának a csont.

Kívánlak, mint majom a banánt.

Szeretnélek, mint veréb a gilisztát.

Csípnélek, mint pók a legyet.

Nyalnálak, mint gyerek a jégkrémet.

Hogyan mondjam még, hogy szeretlek?

Magányomban már azt sem tudom mit írok.

Keverednek a gondolatok.

Érzelmi világom színkavalkádot játszik.

Nem győzöm villogtatni.

Sokféleképp leírom mit érzek.

Mind-mind ugyanazt mutatja.

De nem tudom megunni.

Mert ezzel másoknak is örömet hozhatok.