Csodálod őt

Csodáltad őt.

Minden lépésére odafigyeltél.

Minden mozdulata elvarázsolt.

Minden egyes szava magával ragadt.

Csodáltad őt.

Nem láttál benne hibát.

Mások próbáltak lebeszélni róla.

Szivárványként élted meg a vele töltött perceket.

Mosolyogtál akkor is, amikor sírnod kellett volna.

Csodáltad őt.

Túl törékeny világ volt a tied.

Lassan lehullott az álca.

Apró darabokra hullt előtted.

Küzdöttél.

Próbáltál hinni.

De a fátyol kitépte a homályt a szívedből.

Csodáltad őt.

A hazugságok ellenére is.

A gyötrő kín ellenére is.

A visszautasítás ellenére is.

Csodálod őt, de már más szemmel.

2018.02.05., hétfő

Érzelmek viharában 23. rész

Érzelmek viharában

Úgy vártad, hogy megszülethessen.

Úgy vártad, hogy karjaidba vehesd.

Minden mozdulatára gondosan odafigyeltél.

Minden rezzenésre sürgetően felugrottál.

Szavaiddal szeretted, tanítottad, nevelted.

Szemeiddel követted minden napjait.

Ahogy izgett-mozgott.

Ahogy gügyögni kezdett.

Ahogy az első lépéseket megtette.

És ahogy egyre csak növekedett, te minduntalan ott voltál mellette.

2014. február 17.

hétfő