Rímtelen e vers

 Túl szorosan öleltelek magamhoz.

Megfojtottalak az érintésemmel.

Túl közel akartam kerülni hozzád.

Rémületedben nem tudtad merre szaladjál.

Kínos, de igaz.

S miközben e sorokat írom, jót röhögök magamon,

hogy megint egy idétlen vers kerül ki a blogba.

Szóval, ott tartottam,

hogy szorosan öleltelek és kettéroppantottalak.

Ennyit arról, hogy a szerelem fájdalmat is tud okozni.

Igyekszem távolságot tartani.

De.

Mindig van egy de.

Túl közel s távol,

ezen még pörgök egy kicsit.

Rímtelen e vers,

ahogy a tény,

hogy nem úsznék át érted a túlpartra.

Vagy valami hasonló.

A sorok között ne keress kivetnivalót,

mert nem lenne értelme.

A tartalma is eltér az eddigiektől.

Valahogy nincs hangulatom mindig szerelmetes verseket írogatni.

Szólj, ha mégis vágysz az ölelésemre. :D

2023.05.20., szombat 15:09

Christin Dor

Igaz voltál

Igaznak véltem minden szavad.

Igaznak hittem minden percet.

Igaz voltál a szememben.

Igaznak véltem minden csókot.

Igaznak hittem minden ölelést.

Igaz voltál a szívemben.

Igaznak véltem mindent, mit adtál.

Igaznak hittem mindent, mi te voltál.

Igaz voltál a lelkemben.

Igaznak éreztem mindazt, amit érted éreztem.

Igaznak hittem mindazt, amíg veled lehettem.

Igaz voltál.

2023.05.20., szombat 14:50

Christin Dor 

Azt hittem, könnyű lesz

 Azt hittem, könnyű lesz.

Úgy érzem, nélküled nem élek.

Mindig csak rád várni, hibáztatni nem tudlak.

Bárhová is megyek, körülötted forognak gondolataim.

Ereimet nem vágtam, pedig már nem lüktet benne vér.

Minden mi volt, eltörölt emlék.

Azt hittem, könnyű lesz.

Tévedtem, beismerem.

Rád várni nemcsak fárasztó, kegyetlen is tud lenni.

Bárhová is megyek, árnyékként követsz.

Véremet nem adtam érted, csak a szívem tört szanaszéjjel.

Minden mi volt, meg nem történt.

Azt hittem, könnyű lesz.

Azt hittem, nélküled jobb lesz.

Azt hittem, s mindent elhittem.

Hittem, hogy te vagy az egyetlen.

2023.05.18., csütörtök 19:12

Christin Dor