2012. június 10., vasárnap

俳句 - Haiku 5. rész


Villámok cikáznak az égen,
                      fényjátékot képezve,
                                   megvilágítják a világot.

***

A fű illata betelíti a levegőt,
                       üde hajtások nyílnak,
                                                virágok nyílnak a tavaszt hirdetve.

***

Halvány vonás a papíron,
                jelentés nélkül létezik,
                                    csak az tudja igazán mit jelent,
                                                              aki megteremtette.

***

Hajnali zápor suhogó hangja hallatszik messzire,
                      függönyként lebeg az ég és föld között.

***

Szivárványként tündököl a madárka,
                            nincs párja e világban.

***

Tovatűnő pillanat mi elsuhanni látszik,
         hatalmas szárnyaikkal az eget szelik.
                                 Nemsokára hazatérnek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése