Nem futamodok meg

Erősnek kell lennem, hogy túléljem mindezt.

Hogy a gyötrő kínok megszűnjenek.

Látomások kínoznak, nem felednek.

Izzó fénysugár kettészakítja az eget.

Őrült hajsza, ami rám vár.

Idegeim pattanásig feszülnek.

Készen állok a megmérettetésre.

Le kell győznöm démonjaim.

Nem futamodok meg.

2015.11.18., szerda

Régi verseim 35.

Álomcsapda

Zűrzavaros képek, látomások várnak téged.

Idegen érzés, szorongat, elzár a külvilágtól.

Ajtók záródnak, fények tompulnak.

Elzárt gondolatok, vad összecsapások zajlanak.

Zárt ajtók mögött állva, süket fülekre találva.

Néma szavak röpködnek körbe.

Láthatatlan kezek fognak közre.

Nyughatatlan szívek dobbannak.

Örök hűséget fogadva.

Álomba rejlő féligazság.

Hazug szavak, átkok szállnak.

Csapdában élni, tőrbe csalni.

Csalfa módon túlélni...

Táncoló fénysugarak, csillagok ezernyi táborában.

Sötét ködfátyol mindaz, mi sejtelmes s veszélyes utak.

Tengernyi távolság, hullámzó falak.

Mélységben úszó fellegek.