2021. július 13., kedd

Sötétség lakozik a lelkedben

Sötétség lakozik a lelkedben.
Fény parázslik a szívedben.
A múlt árnyai marcangolnak.
A képzeletbeli jövő fojtogat.
Mégis a jelenben rekedtél.
Se előre, se hátra.
Körülötted mindenki halványan él.
Keresed önmagad.
Egykori fényed pompáját.
Kínvallatás számodra az igazság feltárása.
Vesztedbe akartál rohanni.
Korlátnak ütköztél.
Bárhová is fordultál, magadat láttad mindenhol.
Tükörképek, mely egykori mivoltod mutatják.
Szembenézel velük.
Harcolsz ellenük.
Darabokra töröd.
Mélybe taszítod, hogy felemelkedjenek.
S mikor fellélegeznél, lerántanak magukkal.
Hullámok csapódnak.
Villámok hasadnak.
Felüvöltesz.
Előretörsz.
Megkínzott lélekkel lépsz ki a fényre.
Hideg jégcsapként olvad meg szíved.
Már látod önmagad.
Tisztán.
Fényben úszva.
Nincs már senki, aki visszarántana.

2021.07.13., 18:54
Christin Dor
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése