Angyal voltál mindenki szemében.
Rózsaszín álom.
Sötét árnyak.
Mélyen a lelkedben más voltál, s te ezt mindvégig tudtad, de nem merted bevallani.
Mélyen a lelkedben tudtad, hogy ki vagy, mégis elnyomtad magadban.
Mások furcsának tartottak.
Mások kinevettek.
Sokan tartottak tőled.
Sokan csak megbámultak.
Angyal voltál mindenki szemében.
Segítőkész, védőangyal.
Bárki ellen szembe fordultál.
Bárkit megvédtél.
Csak magad nem tudtad megvédeni a szerelemtől.
Attól az érzéstől, melytől mindig is viszolyogtál.
Sötét árnyak ellepték lelked.
Mégis ott volt ő, aki a kezét nyújtottad, de te mindig eltaszítottad.
Ő látta benned az igaz valód.
Nem akart megmenteni, hisz tudta, hogy azt magadnak kell megtenned.
Ő elfogadott olyannak, amilyen valójában vagy.
Ő ismert téged, de te nem akartad, hogy ismerjen.
Mégis a szívnek nem tudtál ellent mondani.
Ő erősebben tartott a karjaiban.
Megmutatta valójában, hogy ki vagy.
Nem félt tőled.
S te sem féltél tőle.
Szíved győzött az árnyak felett.
S ha nem is voltál igazi angyal, ő annak tekintett téged.
2017.10.30., hétfő