Mindent elvesztettem

Nem tettem semmit, hogy megváltozzam.

Nem tettem semmit, hogy marasztaljalak.

Bűntudat?

Mindent rád hárítottam.

Sokáig te voltál a hibás a szememben.

Megbánás?

Csak röhögtem mindenen.

Úgy tettem, mint akit nem érdekel.

Mert nem akartam, hogy érdekeljen.

Bocsánatkérés?

Egyszer sem fordult meg a fejemben.

Azt vártam, hogy te lépj helyettem.

Végül megtörtem.

Tudom, hogy hibáztam.

Tudom, hogy amit tettem, megbocsáthatatlan.

Sajnálom, de tudom, már nincs visszaút.

Már nem nevetek, belül sírok.

Mert már érdekel, hogy kit és mit vesztettem el.

Mert már tudom, hogy mindent elvesztettem.

2017.02.08., szerda