"Nincs felhő az égen. Szívem mégis borús. Nem látom arcod. Elvesztem a néma csendben."
"Vártam a reggeli fényt, mely áttörhette volna a komor szürkeséget. De jöttél te, és megváltozott minden."
"Bárcsak elérhetném szíved, hogy a sajátomhoz láncoljam. De félek, hogy a lánc végül elpattanna, s te végleg eltűnnél előlem."
"Téli estéken magamhoz ölelnélek. Lopott csókok között suttognám neved. Szívem minden dobbanása csak a tied."
Christin Dor
2017.02.02., csütörtök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése