Elterveztem mindent.
Álmok álmokat követett.
Aztán sorra összedőlt minden.
Úgy éreztem nincs erőm folytatni.
Úgy éreztem végleg meg kell állni.
Elterveztem az életem.
Mégis belebuktam.
Néha könnyek mardosták a szemem.
Néha a tehetetlen düh fojtogatott.
De még most is úgy gondolom, egy nap megtörik az átok.
Felülkerekedek önmagamon, és beteljesítem a feladatom.
2017.02.08., szerda
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése