2012. március 9., péntek

Válogatott Verseim 1. rész




Hópelyhek tánca közt,
a telehold fényében téged nézlek.
Hulló könnyeim a hópelyhekkel együtt hullnak a földre.
Szomorúság önti el lelkem,
amikor melletted meglátom azt,
akiért egykor elhagytál.
Nem vagyok képes a szemedbe nézni.
Félek meglátnám önmagam bánatba fojtott lelkét.
Miközben karjaidba omolnék.
Erősen tartom magam,
de félek csak összetörök a súly alatt.
Elmész mellettem,
mintha nem is látnál.
Pedig érzem,
hogy figyelsz azokkal az elbűvölő szemeiddel.
Már túl késő bármit is mondani vagy tenni.
Már sosem lehetünk úgy együtt,
ahogy egykor voltunk.
Mind csak az én elmém keserű tudata.



2011. december 10., szombat

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése