2011. június 15., szerda

Ezernyi szív, ezernyi szerelem 7. rész

Ezernyi szív, ezernyi szerelem


Láthatatlan folyó szeli ketté a partot.
Az egyik felén te vagy a másikon én.
Keressük a hidat, ami összekötheti a két falat,
de az átjárót csak a szívünk nyithatja meg.

***

Mit mondhatnék?
A szavak, amik az érzéseimet formálják elhalkulnak.
Talán nincs mit mondani?
Vagy félek beismerni?
Olyan nehéz, bármennyire is szeretném.
Van ennek értelme?
Várnék még valamire?
Már így is sok időt vesztegettem el.

***

Ezernyi szó van bennem,
mit szavakba öntenék.
Ezernyi érzés várakozik,
hogy feltörjön a felszínre.
Keresem a megfelelő pillanatot.
Mert tudom, hogy csak egy esélyem van.
Elmondom, hogy mit érzek veled kapcsolatban.
Szeretlek s szerettelek mindig.
Sosem éreztem másért ugyanígy.
Mindig te jársz a fejemben.
Arcod előttem lebeg.
A régi emlékek hullámain felelevenedik minden olyan, ami köztünk történt.
Félelmetes s egyszerre csábító.
Még mindig ugyanígy érzek.
Bármit is tettünk a múltban, azt visszacsinálni nem lehet.
Mégis még vágyom utánad.
A szemed mélyére akarok utazni.
Látni akarom magamat benned.
Érezni akarlak még egyszer.

***

Színaranyba öltözött világ.
Mesevilág.
Nincsenek korlátok,
csak saját akarat.
Egyszerű a szabály:
legyél önmagad,
szeress úgy,
ahogy soha nem tetted még,
mindig nevessél,
örülj annak,
amit kapsz az élettől,
de ha többet kívánsz lépj előre bátran,
s tedd azt,
amit akarsz.

*** 

Eltörölném az eddigi életet s új lappal indítanék.
Nem érdekelne múlt sem, hisz nem lenne többé.
A jelenre koncentrálva élném az életet.
 Nem gondolnék a jövőre, hisz a pillanatnak élni még szebb.
Eltörölném a szomorúságot, hogy a lélek is felszabadult legyen.
Nem lennének bűnök, amiért felelni kellene.
Korlát nélküli világ, amelyben mindent elérhetek.
Gondok nélküli állapot, csak boldog napok.

***

Keresem azokat a perceket, amik egykor boldoggá tettek.
Keresem azt, aki elrabolta a szívem.
Minden, ami tőle ered még mindig bennem él.
Szerelem volt első látásra, én azt hittem.
Nem vettem észre, hogy ő másképp érez.
Hittem a csodákban, ami előre vezetett.
A törést mégis el kellett szenvednem.
De még mindig ugyanúgy érzek.
Mintha az idő megállt volna azon a helyen.
Lebilincselt, kulcsa elveszett.
Nem lelem többé a helyem.
Őt keresem mindenkiben.
Szentül hiszem, hogy él valakiben.
Minden rezdülését figyelem, követem.
Lemondanék róla, de szorosan hozzákötnek az emlékek.
A szívem örökre az övé lett.
Ő az én elszakíthatatlan bilincsem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése