Mit tett veled a szerelem?
Fekete könnyek.
Keserédes íz.
Féltékeny szív.
Mit tett veled a szerelem?
Bántottál másokat.
Beletiportál másokba.
Nem tudtad fékezni magad.
Mit tett veled a szerelem?
Önzővé váltál.
Gyűlöltél mindent s mindenkit.
Megvetettél másokat.
Irgalmat nem ismertél.
Mit tett veled a szerelmed?
Nevetett rajtad.
Kigúnyolt.
Megmondtad mit tegyél, mit viselj, miként viselkedj, mit egyél.
Nem volt elég.
Méricskélt.
Becsmérelt.
Lekoptatott.
Nem törődött veled.
Összetört benned minden érzést, hogy te is olyanná válj, mint amilyen ő.
S csak egyszer néztél tükörbe s láttad meg önmagad.
Mikor véred adtad egy ostoba gondolat miatt.
Mikor a lelked szembefordult veled, s láttad mivé lettél.
Lelked sötét volt.
Nyomorúságos.
Elfeledett.
Szomorú s komor.
Magányos.
Ám ott pislákolt egy apró fénysugár benned, a szíved legmélyén.
Kinyúltál felé, s megérintetted.
A fény kiemelt a sötét veremből.
Megadta az esélyt a változásra.
A megbocsátás útjára léptél.
Tudod, hogy sok mindent nem tudsz elfeledtetni, de látják benned a javulást.
Idő kell a sebeknek.
Idő kell a sérelmeknek.
Idő kell magadnak.
S az idő elhozza azt, kibe anélkül beleszerethetsz, hogy félned kell az érzéstől.
2018.02.05., hétfő
