Ami egykoron te voltál

 Az ablakon tekintesz ki a világra.

A hétvégi délután napsütésben ragyog,

te mégis a szoba árnyékában figyelsz.

Látod mindazt, amiben neked nincs részed.

Látod a boldog arcokat.

A csillogó szemeket.

Hallod a hangos nevetéseket.

Az önfeledt örömöket.

S te is odaadnád a szívedet.

Csak egy pillanatra.

Vagy tán örökre.

Egy kedves ölelés.

Egy szerető csók.

Kedves szavak.

Együtt töltött idő.

Egy pillanatra meglátod őt a távolban.

De ő már másvalakivel sétál az utcán.

Másvalakit ölel.

Másvalakire tekint szerelmesen.

Elszorult torokkal figyeled.

De csak állsz némán.

Egyedül.

Az ablakon át nézve mindazt, ami egykoron te voltál.

Christin Dor

2025.07.20., vasárnap 08:52

Felébredtél

Felébredtél, mint minden reggel.

De most üres oldal várt rád.

Csak nézted s láttad még őt.

A lepedő gyűrött, mégsem érintette senki.

Az ölelő karok sem érintettek már.

S csak reménykedtél.

Felébredtél, s ő már nem volt sehol.

Mintha sosem lett volna.

Mégis érzed őt.

Ott volt az illata.

A jelenléte még mindig erősen vonzott.

Még sincsen már.

Felébredtél, s ő már nem fogadott finom reggelivel.

Nem volt a pulton a két bögre kávé.

Üres volt, mint az érzés, ami legbelül szorított.

Felébredtél, s a kinti világ már nem volt olyan színes, mint előtte.

Felébredtél, s tudtad, ő már nem jön vissza többé.

Christin Dor

2025.07.20., vasárnap 08:37

Ölelj magadhoz

Ölelj magadhoz.
Oly szorosan, hogy ne is engedj el.
Ölelj magadhoz.
S sose felejts el.
Ölelj magadhoz.
Álmodj velem.
Ölelj magadhoz.
Oly szorosan, hogy ne is eressz el.

Ölelj magadhoz.

Tiszta szívből s azon is túl.

Ölelj magadhoz.

Mindig, minden nap.

Ölelj magadhoz.

Ölelésedben éljek s haljak.

Ölelj magadhoz akkor is, amikor már nem vagyok.

Christin Dor

2025.05.04., vasárnap 15:36