Még hallom suttogó hangod.
Még érzem csókod simogatását.
Hallom szíved egyenletes dobogását.
Érzem lelked egybeolvadását az enyémmel.
Mint hullócsillag az égen.
Kihunyt fénnyel zuhan alá.
Mint a felismerés, hogy már nem vagy.
Mint a jeges érzet, hogy már nem vagy.
S mégis reménykedem, hogy visszatérsz hozzám.
2019. november 1., péntek 20:09
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése