XXVI. Fejezet
A színpadon
Ott állok a színpadon.
Mindenki engem néz.
Meg kellene szólalnom,
de félek nem jön ki hang a torkomon.
Bíznak bennem.
Várnak rám.
És én ezt vártam.
A fények táncolnak.
A ritmus beindul.
S én a mikrofon előtt egy pillanatra lehunyom a szemem.
A szívem dobban,
pedig ez csak a dob.
Az ereim rezegnek,
pedig ez csak a gitár.
S amint elönt az érzés,
énekelni kezdek.
Gyorsulás
A motor felbőg.
A hang betölti a teret.
Előttem az út.
Amint készen állok,
elrajtolok.
Száguldok.
Peregnek a percek.
Süvítek.
Körülöttem minden zavarossá lesz.
Egybeolvad a táj.
Csak az utat látom.
Őrület.
Az adrenalin szárnyal.
A gázpedált a végletekig nyomom.
Kanyarok.
Egyenesek.
S a cél,
amelybe befutva érkezem.
